A zenetörténet a nagy klasszikusok mellett, időnként méltatlanul mellőzött komponistákról is beszél. Nem véletlenül merül fel ez a gondolat Georg Philipp Telemann kapcsán. Telemann saját korában igen nagy megbecsültségnek örvendett, noha olyan kortársai voltak, mint J.S. Bach, G.F. Händel, A. Vivaldi és D. Scarlatti.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tirsdag, 25. Januar 2022 19:30
Művészi és műfaji gazdagságban is állta az összehasonlítást társaival, termékenységben pedig felül is múlta azokat. A barokkot követő évszázadok aztán sajnálatosan a könyvtárak polcaira és a zeneiskolák termeibe száműzték darabjait. A XX. század közepén kibontakozó historikus előadói irányzat képviselői végül kutatni és játszani kezdték műveit, s talán mára elmondható, hegy Telemann művészete kezd megérdemelt helyére kerülni. Hatalmas életművéből is kiemelkedik zenekari szvitjeinek (korabeli kifejezéssel Suite-ouverture) sorozata, melyből a műjegyzék tanúsága szerint 114 (!) maradt fenn. Ezek között több is található, amelyekben különböző országok lakóit ábrázolta. Ezek egyike a B-dúr „Les Nations” (Nemzetek) című francia szvit, amely olyan tételeket is tartalmaz, mint a Les Turcs (törökök), Les Suisses (svájciak) és Les Moscovites (oroszok). A műfaj a színpadi zenékből kiemelt táncok, karakterdarabok sorozatából jött létre, melyeket egy ún. francia típusú (lassú-gyors-lassú) nyitótétel vezet be. A g-moll hangnemű „La Musette” melléknevű ciklus az előbbihez hasonlóan cembalo continuoval kísért vonósokra íródott, Címét hatodik tételéről kapta, mely a duda (La Musette) hangzását imitálja. Telemann szinte kifogyhatatlan volt zenei ötletekben, rajta kívül kevesen komponáltak ilyen sziporkázóan szellemes tételeket. A g-moll szvit kezdete természetesen a szinte kötelező francia nyitány, a darab fináléja (Harlequinade) pedig egy bohócot idéz, miközben különböző táncok mellett nápolyi hangulattal és lengyel polonézzel is találkozunk.
Wolfgang Amadeus Mozart KV.386-os, zongorára és zenekarra komponált A-dúr koncertrondója eredetileg egyik zongoraversenyének alternatív zárótétele. Komponálása 1782. október 19-re datálható. Ez a műfaj nem példa nélküli a zeneszerző életművében, Népszerű, D-dúr hangnemű (K.382) koncertrondója hasonló módon keletkezett. Az ún. „gáláns”, társalgási modorban komponált darab tömörsége ellenére sem kelt hiányérzetet, önállóan is remekül megállja helyét a koncertpódiumon, és a szólista számára is hálás feladatot jelent.
Joseph Haydn g-moll szimfóniája (Hob. I/83) a hat műből álló ún. párizsi ciklus második darabja, mely a köznyelvben „A tyúk” (franciául: La poule) néven ismert. Komponálásának éve 1785, kiadása két évvel később készült el a bécsi Artaria kiadónál. A darab alcíme az első tétel kotyogó melléktémájával hozható összefüggésbe, amely a hallgatóságot a sétáló tyúk fejének rángatózó mozgására emlékeztette. A szimfónia a hagyományoknak megfelelően négytételes, a szerző a vonósok mellett fuvolát, két-két oboát, fagottot és kürtöt alkalmaz. Haydn az 1760-70-es évekbeli „Sturm und Drang” korszakának érzelmileg erősen telített művei után ritkán tért vissza szimfóniái esetében a moll hangnemhez. Amikor ezt mégis megtette – mint „A tyúk” szimfóniában – az eredmény Mozart hasonló hangnemű műveivel vetekszik („kis” és „nagy” g-moll szimfóniák). Haydn azonban az első tétel viharosan drámai kezdését szellemesen ellenpontozta a dúr hangnemben „kotkodácsoló” melléktéma naiv humorával, amelyből a szimfónia becenevét kapta. Valójában ez egy olyan mű, amelyben mégis a dúr hangnem válik uralkodóvá, hiszen első tétele G-dúrban ér véget. A kontrasztokkal teli második tétel (Andante) Esz-dúrban szólal meg, míg a menüett talán egy kicsit németesebb a Haydn-nál szokásosnál. A szimfónia fináléja pedig nem más, mint egy vidám G-dúr hangnemű galopp.
Műsor:
Telemann: B-dúr szvit (TWV.55:B5) „Les Nations”
Telemann: g-moll szvit (TWV.55:g1) „La Musette”
Mozart: A-dúr koncertrondó KV 386.
Haydn: g-moll szimfónia („A tyúk”) No. 83.
Zongorán és csembalón közreműködik: Somogyi-Tóth Dániel
Közreműködik:
Kodály Filharmonikusok művészei
Vezényel: Bényi Tibor
Ismét egy fergeteges bulit csapunk! A 60-as, 70-es, 80-as és 90-es évek zenéire rophatjuk!
Élő zenés operabeavató előadás a gyerekeket invitálja az opera különleges, fantáziával teli világába – érthetően, játékosan, mégis valódi művészi minőségben. A produkció a bécsi klasszika legnagyobb alakját, Wolfgang Amadeus Mozartot és annak különleges daljátékát a Varázsfuvolát mutatja be. Ez az az operája Mozartnak, ami a legtöbb mesei elemet tartalmazza mind a történet alakítása, és mind a karakterek formálása szempontjából: a gonosz (Éjkirálynő) és a jó (Sarastro) harca, a szerelem beteljesülése (Pamina és Tamino), a jó győzedelmeskedése a gonosz erők felett. Mindemellett megismerhetjük a szerző kalandos életútját, különleges, máig utánozhatatlan zenéjét és azokat a különböző műfajokat, amelyekben alkotott. A gyerekek nem csupán nézők: kérdezhetnek, bekapcsolódhatnak és segíthetnek egy-egy szereplőnek, felfedezhetik, hogyan mesél a zene, mitől lesz egy dallam vidám, félelmetes vagy éppen hősies. A koncert során megjelenik Pamina, Tamino, Papagena, Papageno, Monostatos és az Éjkirálynője is teljes pompájában.
Felolvasószínház az író felnőtteknek szóló művéből Közreműködik: Bánfalvi Eszter és Bányai Kelemen Barna színművészek Rendezte és szerkesztette: Pass Andrea drámaíró, rendező, színháztörténész
Gimesy Péter művészettörténész előadása Stílustörténeti sorozat a reneszánsztól a kortárs művészetig A sorozat célja elsősorban az, hogy bemutassa az egymás…
Babaelőadásunkban a gyerekek megfigyelhetik, hogyan váltakoznak az időjárási jelenségek: a szél felhőket, esőt, havat, majd ködöt hoz – és a…
Kordos Szabolcs, az „Egy város titkai” bestseller könyvsorozat szerzője Budapest legsűrűbben lakott városi dzsungelében, a hihetetlenül izgalmas Csikágóban mutatja be…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
