Ha A Csárdáskirálynő Kálmán Imre legtöbbet játszott műve, akkor kétségkívül a Marica grófnő a legizgalmasabb és legkedveltebb… Ami nem csoda, hiszen egy slágerekkel teli, különleges, mégis korszerű történet elevenedik meg, különböző, saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődő szerelmes emberekről!
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: niedziela, 27 Kwietnia 2014 19:00
Marica grófnő
Immáron több mint tíz esztendeje ezzel a produkcióval nyitott az újjáépített Budapesti Operettszínház, és most visszatér a legismertebb magyar arisztokrata: Marica grófnő, méghozzá ismét KERO rendezésében.
A történet kicsit romantikus, de viharos.
Erdélyben, a Decsényiek ősi birtokán vállal gazdatiszti állást a saját családi vagyonának nyakára hágó gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló, mégpedig - szégyenében - Török Béla álnéven. Minderről mit sem tudva, egy szerelmi csalódástól feldúltan érkezik haza Bécsből a birtok úrnője, Marica, hogy eltemetkezzen a vidéki magány csendjében. S mivel minden kérőjében hozományvadászt lát, elhíreszteli, hogy jegyese lett egy Zsupán Kálmán nevű bárónak. A két lelkileg sérült fiatal olthatatlan szenvedéllyel szeret egymásba... Közben persze felbukkan a Marica által csak kitaláltnak vélt Zsupán, aki ugyan Tasziló jó barátja, és kedvéért vállalja az álruhát - de e "jelmezben" beleszeret barátja húgába, aki persze mit sem ért az egészből. A sztorit bonyolítja egy útjáról eltérített levél, "segítőkész" barátok és rokonok ténykedése, no meg persze az elmaradhatatlan lélekből szóló gyönyörű hegedűszó…
Nehéz lenne aktuálisabb történetet találni, hiszen sokan gondolják ma azt, hogy a hazugságok szekerén haladva könnyebb az élet! Szép példája a darab, hogy lehet egyre inkább csak belegabalyodni a saját maguk által szőtt hálóba. Marica és a "gazdatiszt" sok-sok konfliktuson, szenvedésen kell, hogy átessenek, míg legyőzik önmagukat, mert végül csak így győzedelmeskedhet minden operett központi témája, a szerelem. A Marica grófnő éppen ezért szép bizonyíték arra, hogy a szerelmünkért, a vágyainkért akkor is kell küzdeni, ha előtte szinte helyrehozhatatlan hibákat követtünk el!
Lenyűgöző segítség ebben Kálmán Imre halhatatlan dallamgazdagsága, mely ezúttal is a legkülönbözőbb stílusokba kalauzolja a nézőt: az amerikai fox-trottól a shimmy-ig, a bécsi keringőtől a magyar csárdásig, no és a cigányzenéig - utóbbiakat maga komponista tette széles körben elfogadottá, színpad- és szalonképessé. Csodaszép szólók, andalító duettek, vérpezsdítő táncok, látványos revü és igazi magyaros mulatás; Szép város Kolozsvár, Hej, cigány, Szent Habakuk, Ringó vállú csengeri violám - s közben mindannyiunknak a remény: a legnehezebb helyzetekből is ki lehet mászni,ha az embernek végül van gerince, szíve, bátorsága!
Önmagunkkal szembenézni a legnagyobb bátorság - de a "Marica grófnő" szerint megéri, mert a boldogsághoz vezető úton az őszinteség minden szép emberi kapcsolatnak, így a szerelemnek is az alapja…
A Marica grófnő minden idők egyik legtöbbet játszott operettje, méltán magyar, s méltán világhírű. Ezt a rendezést Budapesten kívül Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Bécsben is látni lehet.
Közreműködik: a Színház Énekkara, a Színház Balettkara és a Színház Zenekara.
Szövegíró: Julius Brammer, Alfred Grünwald
Átdolgozó: Kardos G. György, Kállai István
Karctű, műanyag lemez, fekete festék, ezek lesznek az eszközeink háromalkalmas sokszorosító grafikai workshopunkon, ahol a rajzolt vonalaké lesz a főszerep. Ez alkalommal egy mélynyomó technikával, a kézi nyomtatásos fóliakarccal ismerkedünk meg, ami a rézkarc és a rézmetszet alapelvét egyszerűsített formában segít megérteni és kiaknázni.
„Az ember olyan világra vágyik, ahol a jó és a rossz világosan megkülönböztethető, mert vele született a csillapíthatatlan igény, hogy mielőtt megértene, ítélkezzék. Erre a vágyra épülnek a vallások és az ideológiák. (…) Ebben a „vagy-vagy” -ban nyilatkozik meg az, hogy képtelenek elviselni az emberi dolgok lényegi viszonylagosságát. Ezért nehéz megérteni és elfogadni a regény bölcsességét (a bizonytalanság bölcsességét).” (Milan Kundera: A regény művészete) Krasznahorkai László Nobel díja és életműve előtt tisztelegve, próbáljunk meg együtt a végére járni annak, hogy Krasznahorkai életművében, hogyan lép a külvilág elveszített végtelensége helyére a lélek végtelensége, végtelennek tűnő, gyönyörű mondatokban! Horváth Zsuzsanna 28 éve tanít magyar nyelvet és irodalmat, most azt a kérdés járja körbe, hogyan olvassunk Krasznahorkait?
Kordos Szabolcs, az „Egy város titkai” bestseller könyvsorozat szerzője Budapest legsűrűbben lakott városi dzsungelében, a hihetetlenül izgalmas Csikágóban mutatja be Budapest rejtett arcát. Bejárjuk ennek a híres, de egykor hírhedt városrésznek a legizgalmasabb utcáit és épületeit Honthy Hanna szülőházától Róth Miksa mesébe illő sikerének helyszínétől az egykori luxusapartmanokig. A séta során megemlékezünk a környék „rezidens” írójáról, a Csikágó című gangregény szerzőjéről, Békés Pálról is, aki idén lenne 70 éves.
Felolvasószínház az író felnőtteknek szóló művéből Közreműködik: Bánfalvi Eszter és Bányai Kelemen Barna színművészek Rendezte és szerkesztette: Pass Andrea drámaíró,…
Házigazda: Asztalos Emese irodalomtörténész Egy magazin kérése volt, hogy nézzünk valahogy másképp a világra, mondjuk úgy, mint egy kutya (János)…
Dr. Lukács Liza szakpszichológus előadása Ahogy frappánsan mondani szokták: a fogyás titka, hogy jókor kell abbahagyni az evést. Ezzel nehéz…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
