Habár remekmű, nem véletlen, hogy eddig csupán kétszer mutatták be. Zavarba hozza a nézőt, mert olyan tabukat tör meg, melyekről még baráti társaságban is csak óvatosan merünk beszélni. Ha egyáltalán merünk. Mert a mű valós és vélt érzékenységeket sérthet: szókimondó, de nem didaktikus.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. április 20. szombat, 19:00
„Én magának zsidó vagyok?”
Budapesten vagyunk, a 2000-es évek elején. Kárpótlási ügynök csönget be egy nőhöz. A nő közli vele, hogy a családjától semmit nem vettek el, nincs miért kárpótolni őket.
„Én a zsidó kárpótlás miatt jöttem” – válaszolja erre a Férfi, mert a cégének van egy listája azokról, akiket veszteség ért a Holokauszt alatt. Nem anyagi, hanem emberi veszteség.
„Én magyar állampolgárnak születtem, nekem vallásom nem volt soha, a lánykori nevem magyar, a volt férjem neve magyar, a gyerekeim magyarok, az unokáim is magyarok lesznek feltehetőleg… (…) Ha nem is maga, de a lista készítői mégis úgy gondolják, én zsidó vagyok... Milyen alapon? És erről gondolnak is valamit, nem? Mi az, hogy zsidó?” – kérdezi a Nő.
Habár remekmű, nem véletlen, hogy eddig csupán kétszer mutatták be. Zavarba hozza a nézőt, mert olyan tabukat tör meg, melyekről még baráti társaságban is csak óvatosan merünk beszélni. Ha egyáltalán merünk. Mert a mű valós és vélt érzékenységeket sérthet: szókimondó, de nem didaktikus. Mert senki nem tud mit kezdeni, ezzel az 1998-ban megjelent színdarabbal.
Mi az, hogy zsidó? Mi az, hogy zsidó Magyarországon?
Auschwitzot meg lehet pénzben váltani?
A darab olyan kérdésekkel szembesít minket, melyeket eddig még senki nem tett fel ilyen nyíltan és pontosan ebben az országban. Pedig a megbeszéletlen tragédia nemzedékek életérzését határozta meg a múltban, és határozza meg a jelenben. Akár zsidó valaki, akár nem. Mondhatjuk transzgenerációs traumának, de nevezhetjük mély, szülőről-gyerekre öröklődő fájdalomnak és félelemnek is.
Egy férfi és egy nő beszélget egy előszobában, szereplők jönnek-mennek, zajlik az élet, s közben a szemünk előtt elvonul Magyarország XX. százada.
Idén van a magyarországi Holokauszt 80. évfordulója.
A Szappanopera olyan kérdéseket tesz fel nekünk, melyekkel ideje szembenéznünk.
A Fórum Színház és a Szentendrei Teátrum koprodukciós előadása.
Az előadást a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatja.
Rendező/producer: Németh Kristóf
Nő - Járó Zsuzsa
Férfi - Kenderes Csaba
Szomszéd - Faragó András
Lány - Kiss Anna Laura
Anya - Dániel Vali
Fiú - Náray-Kovács Zsombor
Dr. Lukács Liza szakpszichológus előadása Ahogy frappánsan mondani szokták: a fogyás titka, hogy jókor kell abbahagyni az evést. Ezzel nehéz vitatkozni, ráadásul ez a legtöbb embernél hatékony módja a testsúlycsökkentésnek. Azonban, hogy miért eszünk – akár mennyiségben, akár kalóriában – többet, mint amennyire a testünknek szüksége van, az szinte teljesen egyéni életút, egyedi élettapasztalatok kérdése. Mindenki kapcsolódik valahogyan az evéshez, az ételekhez. Mindenki kapcsolódik valahogyan az evéshez, az ételekhez. Ennek a kapcsolódásnak a mikéntje pedig hatással lesz arra, hogy ki mit, mennyit, mikor, hogyan és miért eszik. Mindez pedig együttesen határozza meg azt a késztetésünket, amit átélünk amikor enni kezdünk vagy akár csak az evésre, ételekre gondolunk. Az ételekhez, az evéshez fűződő viszonyunk megismerése elengedhetetlen része a sikeres és tartós testsúlycsökkentésnek, másrészről a kapcsolataink és önmagunk mélyebb megértéséhez is elvezethet.
„Az ember olyan világra vágyik, ahol a jó és a rossz világosan megkülönböztethető, mert vele született a csillapíthatatlan igény, hogy mielőtt megértene, ítélkezzék. Erre a vágyra épülnek a vallások és az ideológiák. (…) Ebben a „vagy-vagy” -ban nyilatkozik meg az, hogy képtelenek elviselni az emberi dolgok lényegi viszonylagosságát. Ezért nehéz megérteni és elfogadni a regény bölcsességét (a bizonytalanság bölcsességét).” (Milan Kundera: A regény művészete) Krasznahorkai László Nobel díja és életműve előtt tisztelegve, próbáljunk meg együtt a végére járni annak, hogy Krasznahorkai életművében, hogyan lép a külvilág elveszített végtelensége helyére a lélek végtelensége, végtelennek tűnő, gyönyörű mondatokban! Horváth Zsuzsanna 28 éve tanít magyar nyelvet és irodalmat, most azt a kérdés járja körbe, hogyan olvassunk Krasznahorkait?
Karctű, műanyag lemez, fekete festék, ezek lesznek az eszközeink háromalkalmas sokszorosító grafikai workshopunkon, ahol a rajzolt vonalaké lesz a főszerep. Ez alkalommal egy mélynyomó technikával, a kézi nyomtatásos fóliakarccal ismerkedünk meg, ami a rézkarc és a rézmetszet alapelvét egyszerűsített formában segít megérteni és kiaknázni.
Házigazda: Asztalos Emese irodalomtörténész Egy magazin kérése volt, hogy nézzünk valahogy másképp a világra, mondjuk úgy, mint egy kutya (János)…
Felolvasószínház az író felnőtteknek szóló művéből Közreműködik: Bánfalvi Eszter és Bányai Kelemen Barna színművészek Rendezte és szerkesztette: Pass Andrea drámaíró,…
Kordos Szabolcs, az „Egy város titkai” bestseller könyvsorozat szerzője Budapest legsűrűbben lakott városi dzsungelében, a hihetetlenül izgalmas Csikágóban mutatja be…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
