Az aranygyapjas kaland
Csapatépítő tréning
Mi előzte meg az Olimpiai játékokat? Kik találták ki és miért? Történetünk példa arra, hogyan változott a harc a kalandozások során játékká, nemes versengéssé.
Jegyvásárlás
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. január 19. szerda, 10:00
Péliász király a trónbitorló, a megölt király örökösétől Jászóntól úgy akar megszabadulni, hogy elküldi őt a távoli Kolkhoszba, a mesés aranygyapjúért. Jászón csapatot toboroz és épít. A görög hősök között olyan hírességeket találunk, mint Herkules, Orfeusz, Thészeusz, Hülasz, Kasztór és Polüdeikész. Az istennők, akik segítik őket: Héra, Pallasz Athéné, Vénusz és a fia Ámor, ismerősek ma is. Nem kevésbé hajójuk az Argó, akit építőjéről Argoszról neveztek el. Bátran dicsekedhettek vele, mert ez volt korának legnagyobb hajója. Ezért hívják őket ma is argonautáknak. Jósoktól kérnek útbaigazítást, de ellenségük is akad bőven. Végigharcolják az útjukba eső görög szigeteket. Poszeidón, Boreász, bokszolók, magányos nők, hárpiák, szirének, nimfák, óriások, érclábú bikák, sárkány és sárkányfog-vetemény állják útjukat. Mindenkit legyőznek! Jászón Médea segítségével megszerzi az aranygyapjút. Vígan és épen érkeznek haza Jászón szülővárosába, Jolkoszba. Jászón lesz a király. Megfogadják, hogy négyévenként összegyűlnek, hogy újra és újra összemérhessék erejüket. Úgy, ahogyan manapság teszik ezt a versenyzők, az Olimpiákon.
Emberek:
Jászón, az argonauták vezetője – Fehér Dániel
Médea, kolkhiszi királylány és varázslónő, Hekaté papnője – Alexics Rita
Péliász, Jolkosz királya – Mészáros Tamás
Aiétész, Kolkhisz királya, Médea apja – Tóth József
Orfeusz, a dalnok, argonauta – Szívós Károly
Orfeusz madarai – Rácz Kármen, Rácz Kriszta
Herkules, a hős argonauta – Kormos Gyula
Hülasz, Herkules barátja, argonauta – Bodnár Zoltán
Thészeusz, királyfi, argonauta – Nizsai Dániel
Kasztór, argonauta – Krausz Gábor
Polüdeikész, argonauta – Ruszina Szabolcs
Phineusz, a vak jós – Tóth József
Argosz, hajóépítő mester – Gazdag László
Polümédé, Jászón anyja – Török Ágnes
Hüpszipülé, magányos királynő – Megyes Melinda
Amükosz, a bebriszek királya, bokszoló – Szanitter Dávid
Kalkhiopé, Médea testvére – Nyakas Edit mv.
Lemnoszi nő – Székely Rozália mv.
Istenek és más lények:
Héra, a házi tűzhely istennője, Zeusz felesége – Farkas Éva
Pallasz Athéné, az ész istennője – Erdei Juli
Vénusz, a szerelem istennője – Tisza Bea
Ámor, a szerelemistennő fia – Bárdi Gergő
Poszeidón, a haragvó tengeristen – Mult István
Boreász, az északi szél – Németh Viktória (KIMI-Kolibri stúdiós)
Argó, a hajó – Mult István
Glaukosz, vak jós, tengeri lény – Németh Tibor
A hatkezű óriás – Kormos Gyula, Szanitter Dávid, Mult István
Egy szerelmes nimfa – Vékony Brigitta (KIMI-Kolibri stúdiós)
Vízi nimfák – Fehértói Noémi, Bartók Borbála (KIMI-Kolibri stúdiósok)
Sárkány, az aranygyapjú őre – Bodnár Zoltán, Krausz Gábor
valamint Balogh Márton, Mendel Péter András (KIMI-Kolibri stúdiósok)
továbbá Anyák és lányok kórusa, Futár, Bebriszek, Jolkoszi nép, Kolkhiszi nép, Szirének, Hárpiák, Halak kórusa
Dramaturg: Horváth Péter
Jelmez, báb: Orosz Klaudia
Díszlettervező: Halász G. Péter
Szcenikus: Farkas István
Digitális képek: Kovács Ivó
Koreográfus: Lakatos János
Zenei vezető: Bornai Szilveszter, Kecskeméti Gábor
A rendező munkatársa: Vajdai Veronika
Rendező: Novák János
9-11 éveseknek
Ajánlatunk
Budapesti Tavaszi Fesztivál-Amiről a házak suttognak – Erzsébetváros rejtett kincsei Kordos Szabolcs
Kordos Szabolcs, az „Egy város titkai” bestseller könyvsorozat szerzője Budapest legsűrűbben lakott városi dzsungelében, a hihetetlenül izgalmas Csikágóban mutatja be Budapest rejtett arcát. Bejárjuk ennek a híres, de egykor hírhedt városrésznek a legizgalmasabb utcáit és épületeit Honthy Hanna szülőházától Róth Miksa mesébe illő sikerének helyszínétől az egykori luxusapartmanokig. A séta során megemlékezünk a környék „rezidens” írójáról, a Csikágó című gangregény szerzőjéről, Békés Pálról is, aki idén lenne 70 éves.
„Az ember olyan világra vágyik, ahol a jó és a rossz világosan megkülönböztethető, mert vele született a csillapíthatatlan igény, hogy mielőtt megértene, ítélkezzék. Erre a vágyra épülnek a vallások és az ideológiák. (…) Ebben a „vagy-vagy” -ban nyilatkozik meg az, hogy képtelenek elviselni az emberi dolgok lényegi viszonylagosságát. Ezért nehéz megérteni és elfogadni a regény bölcsességét (a bizonytalanság bölcsességét).” (Milan Kundera: A regény művészete) Krasznahorkai László Nobel díja és életműve előtt tisztelegve, próbáljunk meg együtt a végére járni annak, hogy Krasznahorkai életművében, hogyan lép a külvilág elveszített végtelensége helyére a lélek végtelensége, végtelennek tűnő, gyönyörű mondatokban! Horváth Zsuzsanna 28 éve tanít magyar nyelvet és irodalmat, most azt a kérdés járja körbe, hogyan olvassunk Krasznahorkait?
Felolvasószínház az író felnőtteknek szóló művéből Közreműködik: Bánfalvi Eszter és Bányai Kelemen Barna színművészek Rendezte és szerkesztette: Pass Andrea drámaíró, rendező, színháztörténész
Ajánló
Budapesti Tavaszi Fesztivál-KULT7 Irodalom: Kollár-Klemencz László és Háy János közös barangolása
KULT7Házigazda: Asztalos Emese irodalomtörténész Egy magazin kérése volt, hogy nézzünk valahogy másképp a világra, mondjuk úgy, mint egy kutya (János)…
Karctű, műanyag lemez, fekete festék, ezek lesznek az eszközeink háromalkalmas sokszorosító grafikai workshopunkon, ahol a rajzolt vonalaké lesz a főszerep.…
TABUK: Mi helyett eszel? Az evéshez fűződő viszonyunk megismerése és az érzelmi evés - Dr. Lukács Li
KULT7Dr. Lukács Liza szakpszichológus előadása Ahogy frappánsan mondani szokták: a fogyás titka, hogy jókor kell abbahagyni az evést. Ezzel nehéz…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!